Örökbefogadás

Tisztelt Érdeklődő!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy örökbefogadói tanfolyamainkra ismételten várjuk a jelentkezéseket.

A jelentkezési lapokat a szakszolgálati igazolással együtt minél hamarabb küldjék meg intézményünk részére postai úton (4024 Debrecen, Vármegyeháza utca 9.), vagy e-mailben (orokbefogadas@hbmtgysz.hu).

Az örökbefogadással és az örökbefogadói tanfolyammal kapcsolatban az Örökbefogadás menüben talál bővebb információt.

2020 évben, még az alábbi időpontokban tervezzük örökbefogadói tanfolyam indítását

  • 2020. június
  • 2020. július
  • 2020 augusztus
  • 2020. szeptember
  • 2020. november

Látogatási és kijárási tilalom feloldása

HATÁROZAT megtekintése

Tisztelt Érdeklődő!

2020. március 8. napján életbe lépett Magyarország valamennyi fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményeinek tekintetében alkalmazott látogatási tilalom, mely visszavonásig érvényes.

A határozat jogi értelemben a gyermekvédelmi intézményekre nem vonatkoztatható, azonban mindannyiunk egészségének megőrzése érdekében kérem Önt, hogy e-mailen és/vagy telefonon tájékozódjon örökbefogadás tekintetében az alábbi elérhetőségeken:

e-mail: orokbefogadas@hbmtgysz.hu

telefon: +36-52/310-333

Megértését köszönöm!

Szülők és hozzátartozók tájékoztatása

A Kormány a kijárási korlátozást Budapest és Pest megye területén a 169/2020. (IV. 30.) Korm. rendelettel továbbra is fenntartja, valamint a 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet értelmében más területeken megszünteti.

A Kormány ezen rendeletéi nem módosítanak az Országos Tisztifőorvos által korábban meghozott határozatok értelmében elrendelt látogatási, valamint intézményelhagyási tilalmat érintő rendelkezésein.

Ezek tehát továbbra is érvényben vannak.

Az intézmény továbbra is szigorúan betartja az érvényben lévő látogatási, valamint az intézmény-elhagyási tilalmat, az ellátottak védelme, megóvása érdekében.

Érthető az az igény, hogy az intézményben élő hozzátartozóját láthassa, vagy élő kapcsolatba kerüljön vele, de ez továbbra sem engedélyezett.

Továbbra is kerülni kell az élő kontaktust, a kapcsolatot telefonon és online formában tartsa az intézmény lakójával, hozzátartozójával!

Közös érdekünk, hogy a hozzátartozók egészségét továbbra is megóvjuk!

Látogatási és kijárási tilalom

HATÁROZAT megtekintése

Szülők és hozzátartozók tájékoztatása

Tisztelt Szülő!
Tisztelt Hozzátartozó!

2020. március 8. napján életbe lépett Magyarország valamennyi fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményeinek tekintetében alkalmazott látogatási tilalom, mely
visszavonásig érvényes.

A határozat jogi értelemben a gyermekvédelmi intézményekre nem vonatkoztatható, azonban a gyermekek egészségének megőrzése érdekében kérem Önt, hogy amennyiben van rá lehetőség, a
következő időszakban a gyermekkel történő kapcsolattartás egyéb formában kerüljön lefolytatásra (telefon, skype, egyéb elektronikus eszközök révén).

A gyermekek érdeke mindannyiunk számára elsődleges szempont, ebben a vírussal és egyre terjedő fertőzéssel terhelt időszakban szeretnénk megóvni őket a megbetegedéstől, valamint attól, hogy azt egymás között továbbadják. Fertőzéshullámot indíthat el egyetlen beteg gyermek is, ha a közösségen belül megfertőzi társait, akik között nem egy esetben beteg, legyengült immunrendszerű gyermekek is nevelkednek. Amennyiben mégis a személyes kapcsolattartás mellett dönt, kérem, vegye figyelembe a személyes higiénére vonatkozó javaslatokat, kapcsolattartásra érkezést követően mosson kezet, valamint a kapcsolattartás alkalmával lehetőség szerint ne érintkezzen a gyermekkel közvetlenül. A megelőzés érdekében a látogatók számára az intézményben a fertőtlenítő eszközök rendelkezésre állnak, kérem azok használatát.

Kérem Önt, hogy saját gyermeke mellett ebben a fertőzéssel terhelt időszakban más gyermekekre is úgy legyen figyelemmel, ahogy a saját gyermeke egészségét óvja a megbetegedésektől.

Megértését nagyon köszönöm.

Debrecen, 2020. március 12.

Tisztelettel:
Erdei Sándor
igazgató

Tájékoztatás nevelőszülők, és nevelőszülőnek jelentkezők részére:

A Befogadlak program keretében új, a nevelőszülőségről szóló, arról széles körű tájékoztatást nyújtó honlap indult:

www.neveloszuloiprogram.hu

Családi nap Püspökladányban, 2018. szeptember 15.

A nevelőszülőket ünnepelték Debrecenben

Lehetetlen nincs” címmel indított országos akciót a kormány. Ennek célja, hogy népszerűsítsék a nevelőszülői hálózatot, hogy minél több gondozott gyerek nevelkedhessen családban. A program országos megnyitója Debrecenben volt.

Dehir - A nevelőszülőket ünnepelték Debrecenben

Alföldtv lehetetlen nincs

A Lélek védelmében

Az Alföld Televízió stábja arra vállalkozott, hogy négyrészes sorozatában bemutassa, mi motiválja a nevelőszülőket, hogyan léptek erre a felelősségteljes és önzetlen útra, és kik azok a tanácsadók, akik nap mint nap küzdenek azért, hogy ezeknek a nehéz sorsra jutott gyermekeknek az élete boldogsággal teli és felhőtlen lehessen.

A sport mint lehetőség

A szakellátásban nevelkedő gyerekek a saját családjukban élő társaikhoz képest hátránnyal indulnak minden szempontból. Azok a nevelt gyerekek, akik ezen felül egyéb fogyatékossággal is rendelkeznek, még nehezebb helyzetben vannak. Ezeknek a gyerekeknek is szükségük van az önbizalom növelésére, ennek érdekében pedig meg kell találni számukra a megfelelő lehetőséget, legyen az képzőművészet, sport, vagy bármi egyéb.

A sportban elért siker erősíti az önbizalmat, rangot ad a közösségben, az átlag feletti sportteljesítmény kiugrási lehetőséget is biztosít. A sportteljesítményekkel egy fogyatékos ember is el tudja magát fogadtatni a társadalomban, ő is lehet példa épek és fogyatékosok számára egyaránt. A sportnak óriási a jelentősége az életesélyek, a társadalmi elfogadás szempontjából. A fogyatékosok társadalmi integrációjának fontos feltétele, hogy az épek ne sajnálattal, szánalommal tekintsenek rájuk, ne is idegenkedjenek tőlük. Az állóképesség, a mozgásügyesség fejlesztése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkára is alkalmassá válhasson egy fogyatékos ember. A mozgáskorlátozottaknak van leginkább szükségük arra, hogy sokat foglalkozzanak a mozgásukkal, ezáltal állapotuk javításával. Az emberekben nem tudatosodik kellően az, hogy a szellemi teljesítményekhez szükség van fizikai és idegrendszeri állóképességre.

Sokszor a szülőkkel is nehéz megértetni, mit jelent a gyerek számára a sport, nehéz meggyőzni, hogy engedjék értelmi fogyatékos gyermeküket versenyezni. Féltik, óvják sérült gyereküket, mert sebezhetőnek tartják, s talán éppen ezzel gátolják a fejlődését. Pedig ezeknek a sokszor meglehetősen ingerszegény környezetben élő gyerekeknek nagy élmény, örömforrás egy-egy ilyen verseny, nemcsak a győzelem, hanem a részvétel is. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek nagy része ép gyermekközösségben él, ahol fogyatékossága révén ő a buta, a kigúnyolt, a peremhelyzetben lévő. Ezeknek a gyerekeknek az érem, az oklevél, a győzelem, a jó helyezés tartást, rangot, megbecsültséget ad. Ugyanez igaz a mozgássérültre, illetve bármilyen fogyatékos emberre is.

Egy mozgásszervi problémákkal küszködő gyereknek több és differenciáltabb mozgásra van szüksége, mint ép társának. A nem megfelelő feltételek közötti integrált nevelés növelheti a hátrányokat. Egy zseniális képességű siket diák egy felkészületlen tanár mellett nem tudja kibontakoztatni átlag feletti képességeit, így hátrányosabb helyzetbe kerül, mintha speciális nevelési intézményben tanulna. Különösen igaz ez a testnevelésre, a sportra. Furcsa például az, hogy integrált intézménybe járó mozgássérült vagy gyengén látó gyereket testnevelésből felmentenek pusztán azért, mert nincs kellő szakértelem vagy feltételrendszer az ő helyben történő testnevelésére. Ezáltal egy ilyen gyerek fejlesztési esélyei romlanak.

Magyarországon 1929-től tartják számon a mozgáskorlátozottak sportját. Külföldön először hivatalosan a svédországi Solna játékokon, majd a 23 ország részvételével 1975-ben megrendezésre került franciaországi világversenyen, a Saint-Etienne-i Világjátékokon képviselte magyar mozgáskorlátozott sportoló hazánkat.

Hazánkban egymást erősítve és segítve egyszerre fejlődött a mozgáskorlátozott személyek hazai és  nemzetközi sportélete, annak versenyrendszere.  Megkezdődött a hazai egyesületi, illetve a versenyek szervezeti kereteinek kiépülése. Az 1980-as évek elejére jellemző volt, hogy sorra alakultak a hazai sportegyesületek Egerben, Pécsett, Nagykanizsán, Kaposváron, Nyíregyházán és Debrecenben, és a sportágankénti bajnoki rendszerek bevezetése megsokszorozta a hazai versenyzési lehetőségeket, és egyben az adott sportág minőségi fejlődését. Az egyesületekben tért hódított a tudatosan és rendszeresen végzett, szakemberek által irányított edzésmunka.

Magyarországon először  mozgáskorlátozottak számára világbajnokságot 1986-ban  ülőröplabda sportágban Pécs városában az  MTSB (Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottsága) rendezte meg. Ez az első olyan hazai sportesemény volt, ahol a sportoló mozgáskorlátozottak nagyon magas színvonalú sportteljesítménnyel az írott és elektronikus sajtó jóvoltából hasonlóan az „épek” sportjához a közvélemény gondolkodásán változtatni lehetett.  Az ország sport iránt érdeklődő lakossága először kap teljes körű tájékoztatást egy sportoló fogyatékosok számára rendezett világeseményről.  Hazánkban ettől az eseménytől mondhatjuk, hogy a sport szakemberek is „igazi” sportolóknak kezdik tekinteni a fogyatékos sportolóinkat.

Hazánk 1983 óta rendelkezik nemzetközi sportszervezet tagsági jogával, mert csak ekkor csatlakozhatott az ISOD-hoz (International Sports Organization for the Disabled).


A sport jótékony hatását tapasztalják azok a különböző fogyatékossággal rendelkező (korábban akár szakellátásban is nevelkedett) gyermekek, akik egy debreceni asztalitenisz sportegyesület keretein belül kapnak lehetőséget a rendszeres testmozgásra. Egy 16 éves lány, aki testvéreivel együtt átmeneti nevelésben volt, majd családba fogadták őket, oxigén-hiánnyal született, agyi bénulást kapott. Három éve asztaliteniszezik. A sportba való bekerülését az edzőjének köszönheti elsősorban, aki megszólította az utcán, hogy van-e kedve a sporthoz. A jelenleg 7. osztályos enyhe értelmi fogyatékos lány, akinek mozgási nehézségei is vannak, azóta rendszeresen eljár az edzésekre. A sportba való kerülése után fél évvel vett rész először versenyen. A rendszeres sportolásnak köszönhetően járása, nagymozgása sokat fejlődött. (Kezdetben a leesett labdáért nem tudott lehajolni.) Figyelmét jobban tudja koncentrálni. 2011. októberében indult versenyen 3. helyezést ért el. Jelenleg olimpiára való felkészítése folyamatban van.

Egy oxigén-hiányos állapotban született, 10 éves kisfiú, - öt éve epilepszia miatt műtéte volt - szintén három éve jár asztaliteniszezni. (Műtéte előtt naponta több rohama volt, jelenleg havonta egy-kettő.) Jobb oldali hemi paresise van. Az edzésekre többnyire az édesanyja kíséri. A gyermek beszéde nem érthető. Öntörvényű, akit a dicséret motivál. Heti három alkalommal vesz részt edzéseken, ami beszédére, figyelemkoncentrációjára, mozgására pozitív hatással van. A sportban való részvétel célja az Ő esetében maga a mozgás, kikapcsolódás, társakkal való együttlét.

A jelenleg nyolc éves T. testvérével együtt átmeneti nevelt volt. A koraszülött kislány több éves elmaradást mutat minden területen. A sportolás következtében mozgása, egyensúlyérzéke, figyelmi koncentrációja sokat fejlődött.

Ezek a példák felhívják a figyelmet a sport fontosságára mind az épek, mind a fogyatékossággal rendelkező emberek életében. A rendszeres testmozgás következtében a központi idegrendszer szabályozása javul, a szervezet jobban ellenáll a betegségeknek, és a jobb közérzet kialakításáért is felelős.



Forrás: Új Pedagógiai Szemle, 2000. október