Farsang
Gazdag Erzsi: Itt a farsang.
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé.
Farsang
A farsang időszakának nincs állandó helye a naptárban. Hossza hazánkban éppúgy, mint más európai országban, a húsvéthoz igazodott.
A farsang a vízkereszt napján kezdődik, ( január 6.) , és húshagyó keddig ( február közepéig ) tart, tehát a húsvétvasárnapot megelőző negyven napos böjt kezdetével zárul, vagyis hamvazószerdáig a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, tél végi mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang az utolsó alkalom,a mulatságra, mert utána következik a húsvétig tartó nagyböjt. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül . A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az 16. és 17. században bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja, a farsangi időszak mulatságai a " farsang farkára"- az utolsó farsangi hétvégére és az azt követő három napra összpontosultak, a karnevál hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Több országban számos nagy városban nagyon elevenen él, élő hagyománya van a farsangi jelmezes felvonulásnak, ekkor rendezik meg a híres karneválokat (velencei, riói karnevál) Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A gyerekek körében nagy hagyománya van a farsangi maskarás felvonulásnak, régen a magyar alakoskodást idéző hagyományos figuráknak öltöztek be a gyerekek, ilyenek pl: menyasszony, vőlegény, betyár,cigány, koldus, kéményseprő, halál, öregember, öregasszonny, boszorkány, így vonultak végig a falun , és ha a faluban nem volt éppen igazi esküvő , akkor alakoskodással esküvőt is eljátszották, néha felcserélt jelmezben a fiú lánynak öltözve és fordítva.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani, utána pedig a nyári, valamint őszi betakarítási munkálatok miatt nem volt ideje az embereknek lakodalmakat tartani, így a régi időkben ez az idő maradt a mulatozásra. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott).
A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut, csúf öregasszonyt ábrázoló bábut, vagy koporsót égettek, ( ezek jelképezték a telet), és ezzel jelképesen lezárták a farsangot és a telet. Ehhez a szokáshoz köthető a mohácsi busójárás és égetés.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, és a farsang elmúltával kezdődik a 40 napos nagyböjt amelynek időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó "böjti szelek", a vallásos emberek életében ma is nagy hagyománya van a böjti ételeknek és a megfelelő böjti étrend betartásának, a régi időkben büntették , és szégyen volt ha valaki nem tartotta be a böjtöt.
A farsangi mulatságokhoz számos dramatikus játék is köthető, ezek közül a legjellegzetesebb, Koncz király és Cibere vajda vitája egy Európa szerte elterjedt szokás, egy nagyon jó kicsi és nagyobb gyerekekkel is eljátszható dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét, jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros nem böjti ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.
Farsanghoz köthető még a torkos csütörtök hagyománya , amelyet próbálnak ma feleleveníteni, de régen ezt nem az utolsó csütörtökön, hanem az azt megelőző hét csütörtökjén tartották.
Ráhangoló:
Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
Járják a bolondját:
Dínomdánom, vigalom –
Nincs a táncra tilalom!
Maskarások, bolondok,
Rázzátok a kolompot:
Takarodjon el a tél –
Örvendezzem aki él.
Mindenkinek jó mulatozást a farsangi időszakban!
2012. február 6. Boros Anikó (Elhelyezési osztály)
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé.
Farsang
A farsang időszakának nincs állandó helye a naptárban. Hossza hazánkban éppúgy, mint más európai országban, a húsvéthoz igazodott.
A farsang a vízkereszt napján kezdődik, ( január 6.) , és húshagyó keddig ( február közepéig ) tart, tehát a húsvétvasárnapot megelőző negyven napos böjt kezdetével zárul, vagyis hamvazószerdáig a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, tél végi mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang az utolsó alkalom,a mulatságra, mert utána következik a húsvétig tartó nagyböjt. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül . A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az 16. és 17. században bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja, a farsangi időszak mulatságai a " farsang farkára"- az utolsó farsangi hétvégére és az azt követő három napra összpontosultak, a karnevál hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Több országban számos nagy városban nagyon elevenen él, élő hagyománya van a farsangi jelmezes felvonulásnak, ekkor rendezik meg a híres karneválokat (velencei, riói karnevál) Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A gyerekek körében nagy hagyománya van a farsangi maskarás felvonulásnak, régen a magyar alakoskodást idéző hagyományos figuráknak öltöztek be a gyerekek, ilyenek pl: menyasszony, vőlegény, betyár,cigány, koldus, kéményseprő, halál, öregember, öregasszonny, boszorkány, így vonultak végig a falun , és ha a faluban nem volt éppen igazi esküvő , akkor alakoskodással esküvőt is eljátszották, néha felcserélt jelmezben a fiú lánynak öltözve és fordítva.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani, utána pedig a nyári, valamint őszi betakarítási munkálatok miatt nem volt ideje az embereknek lakodalmakat tartani, így a régi időkben ez az idő maradt a mulatozásra. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott).
A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut, csúf öregasszonyt ábrázoló bábut, vagy koporsót égettek, ( ezek jelképezték a telet), és ezzel jelképesen lezárták a farsangot és a telet. Ehhez a szokáshoz köthető a mohácsi busójárás és égetés.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, és a farsang elmúltával kezdődik a 40 napos nagyböjt amelynek időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó "böjti szelek", a vallásos emberek életében ma is nagy hagyománya van a böjti ételeknek és a megfelelő böjti étrend betartásának, a régi időkben büntették , és szégyen volt ha valaki nem tartotta be a böjtöt.
A farsangi mulatságokhoz számos dramatikus játék is köthető, ezek közül a legjellegzetesebb, Koncz király és Cibere vajda vitája egy Európa szerte elterjedt szokás, egy nagyon jó kicsi és nagyobb gyerekekkel is eljátszható dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét, jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros nem böjti ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.
Farsanghoz köthető még a torkos csütörtök hagyománya , amelyet próbálnak ma feleleveníteni, de régen ezt nem az utolsó csütörtökön, hanem az azt megelőző hét csütörtökjén tartották.
Ráhangoló:
Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
Járják a bolondját:
Dínomdánom, vigalom –
Nincs a táncra tilalom!
Maskarások, bolondok,
Rázzátok a kolompot:
Takarodjon el a tél –
Örvendezzem aki él.
Mindenkinek jó mulatozást a farsangi időszakban!
2012. február 6. Boros Anikó (Elhelyezési osztály)
