Örökbefogadás

A következő örökbefogadás előtti felkészítő tanfolyamunk időpontja:

2019 január 17 - 18 és január 30 – 31. (40 óra)

Ezen csoport esetében a létszám már betelt, így erre új jelentkezést sajnos nem tudunk fogadni!

Új csoportot a megfelelő létszámú jelentkező esetén tudunk indítani, ezért kérjük, hogy a jelentkezési lapokat a szakszolgálati igazolással együtt minél hamarabb küldjék meg intézményünk részére postai úton (4024 Debrecen, Vármegyeháza utca 9.), vagy e-mailben (orokbefogadas@hbmtgysz.hu).

Megfelelő számú jelentkező esetén folyamatosan indítjuk a csoportokat. Terveink szerint a fent említett tanfolyamot követően 2019. február, március hónapban újabb örökbefogadó szülői képzést szervez intézményünk.

Az örökbefogadással és az örökbefogadói tanfolyammal kapcsolatban az Örökbefogadás menüben talál bővebb információt.

Családi nap Püspökladányban, 2018. szeptember 15.

A nevelőszülőket ünnepelték Debrecenben

Lehetetlen nincs” címmel indított országos akciót a kormány. Ennek célja, hogy népszerűsítsék a nevelőszülői hálózatot, hogy minél több gondozott gyerek nevelkedhessen családban. A program országos megnyitója Debrecenben volt.

Dehir - A nevelőszülőket ünnepelték Debrecenben

Alföldtv lehetetlen nincs

A Lélek védelmében

Az Alföld Televízió stábja arra vállalkozott, hogy négyrészes sorozatában bemutassa, mi motiválja a nevelőszülőket, hogyan léptek erre a felelősségteljes és önzetlen útra, és kik azok a tanácsadók, akik nap mint nap küzdenek azért, hogy ezeknek a nehéz sorsra jutott gyermekeknek az élete boldogsággal teli és felhőtlen lehessen.

Kötődésről, szeretetről – korai tapasztalatok (0-3 év)

„Ha van, az maga az üdvösség, ha nincs, akkor oda az élet minden szépsége”- írja Erich Fromm az anyai szeretetről. Modern, rohanó világunk nem tudja nélkülözni az egymás felé fordulást, hiányának következményeit, éppen rohanó életmódunk mutatja meg bántó élességgel. A születéstől felnőttkorig minden kapcsolatunkban, viszonyainkban, választásainkban tetten érhető a korai szeretetkapcsolataink tapasztalata, élmény–lenyomata. Az újszülött azzal az ősi-genetikai „programmal” jön a világra, hogy maga körül tartson egy elfogadó-gondoskodó szeretett személyt, aki az ő igényeire megfelelő módon reagál. Az alakuló szeretetkapcsolatnak a kialakításához minden képessége születése pillanatától adott. Jeleket-ingereket küld a külvilág felé önmagáról és várja, hogy a felnőtt-optimális esetben az anya, de bármilyen állandó, nem vérszerinti gondozó személy- megfelelően értelmezze és reagáljon ezekre. Átlagos esetben ez a „párbeszéd”, az együtt töltött idő előrehaladtával egyre tökéletesedik, és kb. 3hónapra már megismeri a szülő-gyermek páros annyira a másikat, hogy az egymásra hangolódás, egymásra reagálás minimális súrlódásokkal optimálisan megtörténik.

Ám vannak olyan esetek, amikor ez az egymásra hangolódás nem optimális úton zajlik. Az elcsúszások okai lehetnek: a gyermek, a felnőtt, vagy a „párbeszéd” hiányosságai, „félreértései”.

Hiányosságok a gyermek oldaláról: labilis vegetatívum, koraszülöttség, szülés utáni adaptációs problémák, fizikai nehézségek:pl. táplálási nehezítettség az oralitás, vagy reflexek nem megfelelő működés miatt stb.

Hiányosságok az anya oldaláról: nem várt terhesség, terhességi-szülési komplikációk, szorongás-bizonytalanság, csalódás érzések pl. a gyermek neme/fizikuma miatt, pszichiátriai betegségek, gyermekágyi depresszió-pszichózis, pszicho-szociális problémák, stb.

Hiányosságok a „párbeszéd oldaláról”

 – a gondozó a jeleket, ingereket nem értékeli

- a gondozó a jeleket, ingereket rosszul értelmezi

- a gondozó a jelekre, ingerekre nem jól reagál

- a gondozó a jelekre, ingerekre nem időben reagál

Ha a „párbeszédek” elcsúsznak, a gyermek úgy éli meg, hogy a környezet nem veszi őt figyelembe, nem figyel rá, elhanyagolja. Az alakuló kötődés tehát a gondozó-gyermek között kezd bizonytalanná válni. A bizonytalan kötődésnek- kezdve a kisebb „elcsúszásoktól” a kötődési zavarig-számos jele lehet. Mivel a világhoz való viszonyunk-nyitottságunk, kíváncsiságuk, aktivitásunk, alkotókészségünk- alapja kötődési élményünk, így természetesen számos vonatkozásban találkozhatunk a kötődési sérülés következményeivel: pl. mennyire bátran, kíváncsian explorálja a gyerek a környezetét- ennek későbbi életkori megnyilvánulása a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való hozzáállása, tervek- ambíciók megfogalmazása. Ez az összefüggés azért lehetséges, mert a gyermek csak biztonságos kötődési bázison képes nyitottan a külvilág felfedezésére.

Élményei megosztásához, rendszerezéséhez, megértéséhez szüksége van a pozitív kötődési személyre (állandó gondozóra). Ha a környezetében nincs ilyen személy, akkor az exploratív viselkedés bátortalanná válik (mert pl. a külvilág biztos érzelmi háttér nélkül kiszámíthatatlan és félelemkeltő), szélsőséges esetben elsorvad.(lsd. anaklitikus depresszió, amikor a csecsemő már alig reagál a külvilágra, önmagába fordul, nem ad jelzéseket kifelé, mert azaz érzelmi tapasztalata, hogy úgy sem figyelnek, úgy sem reagálnak rá. Figyelem! a csecsemő valamennyi jelzése önmagáról való információ a világnak stratégia nélkül!) Vagy előfordulhat, hogy a gátolatlan kötődés képét mutatva minden potenciális felnőttől igyekszik figyelmet, kontaktust kérni, így védve magát a teljes kiszolgáltatottság-üresség érzésétől. Kötődési élményünk következményei kapcsolati jellemzőink is, hogy milyennek éljük meg a másikat és a vele való kapcsolatunkban önmagunkat. Ha végiggondoljuk: valójában a világhoz és a másik emberhez való viszonyunkat egyként színezik kötődési tapasztalataink: kíváncsiságunk, kitartásunk, bizalmunk, ismeretszerzésünk, kapcsolati jellemzőink, stb.

Ha a gondozott gyermekre gondolunk, a korai tapasztalataira ezen jellemzőiből következtethetünk: volt-e egy biztonságos kötődési személy az életében, ami a kapcsolatokban bizalomtelivé, kiszámíthatóvá, érzelmileg megközelíthetővé teszi. Vagy a másik esetben, amikor zárkózott, érdektelen, bizalmatlan, rapszódikus.

A kötődési tapasztalatok erőteljesen meghatározzák a későbbi viszonyainkat. Viszont nem változtathatatlanok! Az életút során számos korrektív élmény hatására megváltozhatnak ezek a belső élmények. Bensőséges, szeretetteljes odafordulás hozzásegítheti a gyermeket a korai csalódások korrekciójához. Terápiás-konzultatív keretekben szintén generálható változás. A 0-3 évesekkel és gondozójukkal folytatott konzultációban lehetőség van a korai prevencióra és intervencióra, ami hosszútávú, pozitív hatásokat eredményezhet, adott esetben protektív hatása lehet a későbbi életeseményekre. Képzett szakemberek által végzett konzultációt lehet kérni csecsemőkorba regulációs zavarok esetében (evési-étkezési-alvási problémák, excesszív sírás), kisgyermekkorban: magatartászavarok, beilleszkedési nehézségek, szeparációs szorongás, testvérféltékenység, a későbbi életkorban pedig a szokásos pszichoterápiás segítségnyújtás vehető igénybe az ismert keretek között. A konzultáció sajátossága a gyakorlatban, hogy a gondozó és a gyermek együtt van jelen a konzultáción, a folyamat része az itt és most értelmezése, az interakciók megfigyelése, átbeszélése.

Minél korábban vesszük észre a zavarokat, minél hamarabb kérünk segítséget-annál rövidebb idő alatt és nagyobb biztonsággal áll be a pozitív irányú változás.

A gyermekeket figyelni és értelmezni, a tapasztaltakra megfelelően reagálni- a legbiztosabb módja a harmonikus kapcsolatnak vagy az esetleg mutatkozó problémák korai felismerésének.

 Makónyi Judit klinikai gyermek-szakpszichológus